Tutorial - Hogyan írjunk helyesen magyarul!Üdvözletem! Azt látom, hogy mostanába nagyon elszaporodtak az ilyen emberek, akik saját anyanyelvükön nem tudnak helyesen írni, ami nagyon elszomorít. Hasamra bökve be is idézek párat:
1 sloti ban

na figyeljetek Igaz van benne trojai de a én virusirtom leirtota ne használjatok virus irtot hack közben mer bezavarodik a gép ja és minden hack et virusnak néz a virusirto am
na hát ennyi lenne By:Mohamed
az én felgosáom szerint azért enm kérnek el pénzt érte mert most gondoljaotk bele nema z anyg szám hoyg menyiért adná el hanem az hogy egy ien játékot sikerült szarrá szedniük amin emkora ... tovább ne is olvasd.
Minden főtéma előtt megjelöltem a korhatárt, valamint a nehézségi fokozatot, ami alatt nem érdemes belekezdeni. Ha a kijelölt kornál már jóval idősebb vagy, az bizony elég nagy szégyen, ha még mindig nem vagy képes alkalmazni.Kezdjük is az alapokkal!3+Ha az Általános Iskola első osztályát sikeresen elvégezted, az kezdésnek jó, viszont nem árt újra átnézni az ABC -t.
A magyar ABC 44 betűből áll:
A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, Zs
A magánhangzóknál a hosszú (azaz az ékezetes) betűket nem különböztetjük meg az alapbetűtől.
5+Az illeszkedés (Ha már hallottál róla, az kezdésnek jó.)
- Kétalakú toldalékok illeszkedése
vérben, erősnek, hajnalban, betyárnak, kívánnak ...
- Háromalakú toldalékok illeszkedése
nővérhez, erdőhöz, ablakhoz, bikához
1. A magas hangrendű szavakhoz a toldalékok magas hangú alakja járul.
2. A mély hangrendű szavakhoz a toldalékok mély hangú alakja járul.
3. A vegyes hangrendű szavakhoz a többnyire toldalékok mély hangú alakja járul.
4. Háromalakú toldalékok esetén a toldalékok az ajakműködés szerint is illeszkednek. Az illeszkedés 5. az utolsó szótag magánhangzóját követi:
6. nővérhez, erdőhöz .
Az egy szótagból álló i vagy í hangot tartalmazó szavak közül némelyekhez magas hangú, másokhoz pedig mély hangú toldalékok járulnak:
vízben, hisznek, isznak
Az idegen eredetű vegyes hangrendű szavak általában az utolsó szótag szótag magánhangzója szerint illeszkednek. Ha az utolsó szótagban é vagy i hang van, akkor a toldalékok magánhangzója legtöbbször mély:
kabaréba, bauxitból
Ugyanez vonatkozik az utóvenekre is:
Ágitól, Józsitól
Néhány esetben ingadozó az illeszkedés, tehát a toldalék magas hangú és mély hangú változata egyaránt helyes:
hotelban vagy hotelben, Ábelnek vagy Ábelnak,
6+A részleges hasonulás (Ezeknél tudok sírva fakadni)
A magyar nyelv többnyire a kiejtés szerinti írást követi. Kivételt képeznek azok a szóösszetételeink, amelyeknél részleges- vagy teljes hasonulás következik be. Ez csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.
A részleges hasonlulás azt jelenti, hogy a két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik.
Példa:Eredeti szó: kép
Az összetétel írása: képben
Az összetétel kiejtése: kébben (Igen, így nem szabad leírni!.)
7+Az összeolvadásÖsszeolvadás akkor történik, ha két különböző képzésű mássalhangzó egy harmadik hanggá olvad össze. Az összeolvadást írásban nem jelöljük.
Példák:Írás: metszve, elunja, válogatja, mulatsága
Kiejtés: mecve, elunnya, válogattya, mulaccsága
8+A mássalhangzók megrövidüléseHa a hosszú mássalhangzót egy másfajta mássalhangzó megelőzi vagy követi, a hosszú mássalhangzó kiejtésben röviden hangzik:
Írás: jobbra, álldogál
Kiejtés: jobra, áldogál
Gyakori hibaként látom még a j és ly felcserélését a szavakban.8+A szó elején: - mindig j írandó (javul, jel, jó, jég, jegenye stb.)
- kivétel: a lyuk szó és származékai (lyukat, lyuggat, lyukasztó stb.)
A toldalékokban: Igékben:- a felszólító mód jele mindig j: írj, mondja, várj, mosolyogjon, folyjon!
- -ja, -juk, -jük, -játok, -ják igei személyragok mindig j-vel írandók
- -ajt, -ejt igeképzõ mindig j-vel írandó: felejt, hullajt stb.
- -olyog, -elyeg, -ölyög igeképzõ mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög stb.
Névszókban:- -ja, -je, -juk, -jük birtokos személyjel mindig j: kapuja, hegedûje stb.
- -jai, -jei, a több birtok jele mindig j: vejei, haverjai stb.
- a (j)ú, -(j)û melléknévképzõ mindig j: erejû, hajú stb.
- az –aj, -ej fõnévképzõ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
- az –ály, -ély fõnévképzõ többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb.
Remélem ezen leírás alapján jópár írástudatlan embernek sikerül megtanulni magyarul, és végre mondatba foglalhatja mondanivalóját. Köszönöm figyelmeteket.